Egyik nap úgy mentem a gyerekekért délután, hogy Margót kiraktam a mamánál (játszótereztek).
Időben voltam még, először bementem Ilkáért az oviba. Vele együtt mentünk az iskolásokért (lejönnek a portára 4-re). Ilka fel akart menni az Eszperantó parkba játszani. Mondtam, hogy oké, de lelkére kötöttem, hogy ki ne jöjjön a kapun (egy kereszteződésben van a bejárata, 4 oldalról jönnek ott az autók).
Az iskola elé beszéltem meg egy ruha-átvételt, hogy ne kelljen még egy helyre elmenni érte. Azt intéztem, közben a kiskutyájuk ott cukiskodott mellettünk.
Rita mellett ott állt végig Gréti, Rita azt skandálta, hogy vigyük haza Grétit is, de Gréti mondta, hogy jönnek érte, elvileg 4-re, csak késnek. Ahogy ültek be az autóba a gyerekek, felhívtam Gréti anyját, hogy merre jár, hazavigyük-e Grétit. Mondta, hogy jön, csak késik, mert kutyákat nézegetett a neten. Mondtam Neki, hogy tudok Újhegyen is eladó kiskutyákat, aztán Gréti apja is odaért gyalog.
Beültem a kocsiba és elindultunk. Helga utánunk futott, kopogott az ablakon, hogy Rita ajtaja nincs rendesen becsukva. Rita duzzogott, amiért nem az Ő akarata teljesült.
Elindultunk végre haza. Mama fele mentünk, hogy felvegyük Margót is.
Az iskolásoknak be nem állt a szájuk, a duzzogó Ritát kivév egymás szavába vágva meséltek, szokás szerint időnként veszekedtek.
A “Hétszer-görbe” úton jártunk már, mikor megkérdeztem: “Mi van Ilka, nagyon csendben vagy!” (pont a hátam mögött van az ülése, nem látok rá) Az iskolások meg kórusban: “Ilka nincs itt!” Megállt bennem az ütő. Kellett egy pillanat, mire rájöttem, hol van: az Eszperantó-parkban.
Megfordultunk, és visszamentünk. Az úton mindenféle gondolat cikázott a fejemben, és bőszen fohászkodtam Istenhez, hogy legyen ott, ne ijedjen meg, minden jöjjön rendbe!
Ott volt, homokozott békésen a többi gyerekkel, észre se vette, hogy ottfelejtettük. Kb. 10 percet volt ott, ami ugye játszóterezés közben gyorsan elszáll. Nagyon megkönnyebbültem. Elindultunk újra haza, és már Ilka is ott csacsogott az autóban. Helyreállt a rend:)
2 nap múlva vérvételre volt időpontom reggel 7:35-re. Megterveztem hogy legyen, hogy mamát ne kelljen hajnalban igénybe vennem. Már 6 előtt keltem, üvegbe-pisilni se felejtettem el. Elkészítettem az uzsonnás-dobozokat, meghajnaliztattam a gyerekeket, Margót is tisztába raktam és felöltöztettem, mindenkinek segítettem felöltözni és hajat csinálni, még megfésülködni se felejtettem el. Raktam el kaját és kávét is, hogy vérvétel után tudjak gyorsan enni, ne csak itthon.
A tervezett 7 órakor ki is gördült az autó az udvarról, mindenki bent volt, rendesen felöltözve, még a pisit se felejtettem otthon.
Az iskolánál kiraktuk a 3 iskolást, majd a tervek szerint indultunk tovább a rendelőintézethez (vérvétel után terveztem kirakni Gábort a munkahelyén, Ilkát az oviba és mentünk volna Margóval haza). Elő akartam készíteni a TAJ-kártyámat, hogy időt spóroljak, ekkor vettem észre, hogy az orvosi dossziémat nem raktam be a táskámba. Se a kiskönyv, se a labor-beutaló nem volt nálam.
Újratervezés: Gábor bevitte Ilkát az oviba, majd Ő is kiszállt a munkahelyénél, én meg hazamentem Margóval, és délután kértem egy új időpontot a vérvételre:(
Nem hiába mondják, hogy az anyukák féleszűek, a kismamák is, az 5 gyerekes épp kismamák meg pláne! Jobban kell figyelnem, nehogy egyszer nagyobb kalamajkát okozzak!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: